Befektetés, pénzügyek

A cikkünkben egy újabb piaci, tőzsdei anomáliát, összefüggést beszélünk meg, mely ellentmond a hatékony piacok elméletének, mely szerint az árak véletlenszerűen alakulnak. Ugyanis rövid távon a normálistól eltérő hozamokat figyelhetünk meg a részvények árfolyamában kialakuló rövid távú fordulatok miatt. Ez tulajdonképpen a short term reversal effect, melyről bővebben beszélünk az alábbiakban. Megnézzük, mit mutatnak a múltbeli adatokon végzett kutatások, mekkora a többlethozam, és szó lesz arról is, hogyan lehetséges a fenti tőzsdei anomáliát a kereskedésben kihasználni. A következő témákat tárgyaljuk: Mit jelent a short term reversal anomaly? Hogyan működik a tőzsdén a short term reversal anomaly? Milyen logikus magyarázata lehet ennek a tőzsdei anomáliának? Mi a probléma a short term...

A gyorsjelentések tartalma, tartalmának változása összefüggésbe hozható a társaság részvényeinek jövőbeni hozamával. A témát most egy új vizsgálat egészíti ki. Ennek részleteiről szól írásunk. Témáink: A gyorsjelentésekben levő többletinformáció A vezetői jelentés és az alacsonyabb hozam A gyorsjelentésekben levő többletinformáció A gyorsjelentések többletinformációt hordoznak. Erre már évtizedekkel korábban rámutattak kutatások a PEAD-hatás vizsgálata során, melyre különböző stratégiák is épülnek ( részletek itt ). A fentiek mellett megfigyelhető az is, hogy a tőzsdei társaságok vezetői különböző módszereket alkalmaznak a befektetők megtévesztésére, az eredmények „szépítésére”. Ezek közé tartoznak az eredményt megszépítő technikák , a mérleg felfújása , de a befektetői eseményeket is...

A GDP az egyik legfontosabb makrogazdasági mutató, mellyel egy ország gazdasági teljesítménye jellemezhető. Ezzel együtt azonban az adatok manipulálhatók is. Erre mutatott rá egy a témában megjelent tanulmány, mely 2002-2021 közötti adatokon becsülte meg, mely országok, milyen mértékben manipulálták GDP-t. A vizsgálat érdekessége, hogy műholdképek alapján, éjszakai fénymérés segítségével állapította meg a valós és a hivatalos GDP közötti különbséget. Témáink: Mennyire bízhatunk meg a GDP adatokban? Elsősorban a nem demokratikus országok manipulálják a GDP-t Mennyire bízhatunk meg a GDP adatokban? A GDP az egyik legfontosabb gazdasági adat. Segítségével egy ország gazdasági teljesítményét ítéljük meg, gyakorlatilag egyetlen mérőszámmal. Sokan befektetői döntéseket kötnek hozzá (bár a...

Cikkünkben egy újabb részvénykategóriával a sin stock, azaz „bűn” részvényekkel foglalkozunk. Megbeszéljük a sin stock anomália lényegét, és próbálunk magyarázatot találni arra, hogy miért magasabb a hozamuk ezeknek a részvényeknek. Témáink: Mit jelent a sin stock? Mit jelent a sin stock anomaly? A bűn részvények többlethozama és abnormális hozama Mit jelent a sin stock? A külföldi részvénypiaccal kapcsolatos szakirodalomban gyakran találkozunk az ún. sin stock, vice stock, shunned stock, controversial stock és unethical stock kifejezésekkel. Mindegyik kifejezés azokra a vállalatokra utal, melyek az emberek függőségéből, szenvedéséből csinálnak pénzt, így ide tartozik az alkohol, dohányipar, a szerencsejáték, a fegyveripar. Magyar megfelelője nincs a sin stock kifejezésnek, de szó szerint...

Bejegyzésünk az ún. rebalancing-prémium, más néven diverzifikációs hozam kinyerésének lehetőségeit beszéljük meg. Ezt a többlethozamot különböző stratégiákkal lehet kinyerni a kriptovaluták, részvények és az árupiaci termékek piacán. Különösen ott lehet jó eredményt elérni ezekkel a módszerekkel, ahol a termékek hozamának hosszú távon nulla a hozama. Erre jó példa a kriptovaluták 99 százaléka és az árupiaci termékek esetében sincs jelentős, hosszú távon kinyerhető hozam. Témáink: Mi az a rebalancing-prémium, diverzifikációs hozam? Van bizonyíték a rebalancing-prémium létezésére? Példa a rebalancing stratégiára Miért működhet a kripotovaluták, árupiaci termékek piacán a módszer? Miért van értelme a kriptovaluták piacán a rebalancing stratégiának? Rebalancing stratégia visszatesztelése...

Számos vizsgálat megerősíti, hogy az elmúlt években jegybankok széles köre által alkalmazott monetáris politika inflációhoz, eszközár-inflációhoz, gazdasági problémákhoz vezet. A témával kapcsolatos új vizsgálat most az amerikai, japán, angol és európai részvénypiacok vonatkozásában tárta fel a jelenség okait, hátterét. Ennek részleteivel foglalkozunk az alábbiakban: A nem hagyományos monetáris politika és a gazdasági problémák A nem hagyományos monetáris politika következményei Miért nem működnek a régen bevált előrejelző eszközök? Az output gap sem jelzi a jövőt? Egyesült Királyság, Japán, euróövezeti országok A nem hagyományos monetáris politika és a gazdasági problémák A 2010-es évet követően jegybankok széles köre kezdte alkalmazni a mennyiség enyhítés (hétköznapi néven pénznyomtatás...

Ki, mibe fektet címmel jelent meg egy 49 országra kiterjedő vizsgálat, melynek részleteiből kiderül, hogy egyes országokban, régiókban mely befektetői körök birtokolják a részvényeket, szó lesz azokról a változásokról, melyek a piaci hatékonyságot, így a befektetési eszközök árát is befolyásolják, illetve az is kiderül a vizsgálatból, hogy a befektetők által elkövetett home bias mennyire gyakori jelenség. A témában megjelenő új tanulmány 49 ország (23 fejlett, 26 fejlődő, köztük hazánk), 50.103 tőzsdei társaság tulajdonosi körének változását követte végig az elmúlt 20 évben. Alapvetően két kérdéskört vizsgáltak meg, melyből az egyik, hogy a befektetői kör változása milyen trendeket követ, és ezek milyen összefüggésben vannak, lehetnek a jövőbeni eszközárakra ható tényezőkkel. A másik...